Segítség, kamaszodik a gyerekem! - 2. rész

A cikk a májusban tartott webinárom témáját dolgozza fel, amely a serdülőkor nehézségeiről, változásairól szólt, illetve kitért a pubertáskorban jellemző és gyakori mentális zavarokra. Az első részben a serdülőkorral járó fizikai és mentális változásokat néztük át, ebben a részben a deviáns magatartás formák és a család szerkezetének változásai, szülők számára javasolt tanácsok szerepelnek.

A serdülőkorral történő egyik legnagyobb változás, amit már a korábbi cikkben is említettem, hogy a kortárs kapcsolatok válnak a legfontosabbá, és ahhoz, hogy a kamaszoknak kialakuljon a pozitív énképe, hogy minél inkább megismerjék önmagukat és összeszedjék magukat, tehát megkonstruálják a saját személyiségüket, rendkivül fontos számukra a kortársak elfogadása. Gyakori a klikkesedés, a bandázás, hogy egymást viszik bele különböző helyzetekbe. Ez gyakran vezethez problémaviselkedéshez, amely a káromkodáson túl a szerhasználatot, vagy egyéb kockázatot jelentő magatartásformákat jelenti. A gyerekek számára a "csúnya beszéd" és a dohányzás azért annyira vonzó, mert a felnőttkort, a felnőtt létet szimbolizálja. A dohányzás pszichológiai háttéréről már írtam korábban itt. Úgy érzi, ettől nagyobb, önállóbb és menőbb. Felnőttesebb. A szerhasználat más formái az dohányzáson kivül, mint az alkohol- és a drogfogyasztás, az szintén szociális nyomásra szokott kialakulni, vagy éppen a veszély- és kockázatkeresés része, amely a serdülő és a fiatalfelnőttkor gyakori velejárója. Ezt úgy értem, hogy általában a 15 és 25 életévek között az emberek többsége hajlamos olyan dolgokat kipróbálni, olyan helyzetebe belemenni, amiket se előtte, se utána nem tenne, nem is jellemző rájuk. Ilyenkor keresik önmagukat, a határaikat, élményeket gyűjtenek, így még inkább körvonalazódik, hogy mi az, ami nem a személyiségük része, mi az, ami nem fér bele az életükbe.

Ezen a vonalon továbbhaladva, a kamaszkor gyakran együtt jár hangulati ingadozásokkal, kétségekkel, szorongásokkal, amely természetes velejárói ennek a korszaknak. Ám érdemes figyelni, mert nagyon sok mentális zavar ebben a időszakban szokott elindulni, berobbani, kialakulni. Ezek közül a leggyakorabbiak:

• Depresszió, amely nagyon gyakran együtt jár szuicid gondolatokkal. A serdülők egy része átesik ezen, erre kitértem a gyászról és a halálról szóló cikkemben. Ha a deprimált, mélyen fekvő hangulat, motiválatlanság eltart több mint két hétig, akkor érdemes szakemberhez fordulni.
  

• Szociális és teljesítményszorongás, amely többségében a társaknak való megfelelési vágyból fakad. A szorongás egy természetes reakció ismeretlen vagy váratlan helyzetere, vagy olyan események előtt, amely kihívást jelent, változást okoz, viszont ha ez túllépi az egészséges szintet, tehát alvási problémákkal, iskola- és egyéb helyzetek kerülésével jár, ha befolyásolják a teljesítményt, akkor foglalkozni kell vele.

• Pszichoszexuális zavarok: szexuális irányultsággal és identitással kapcsolatos nehézségek, amelyek túllépik az identitászavar problémakörét, és megnehezítik a kortársakhoz vagy a serdülőnek önmagához való viszonyát.

• Evészavarok, mint a bulímia és az anorexia: olyan evéssel kapcsolatos mentális betegségek, amelyek súlyos testképzavarral, kényszeres-, vagy hangulati problémákkal járnak együtt, miközben a fiatal minden gondolata csak az étel és a testsőlya körül kering, és minden más érzelem, tevékenység elveszti a jelentősségét számára. Manapság a fordított anorexia, vagy izomdiszmorfia, tehát a testépítéssel, iyomnöveléssel kapcsolatos kényszer, vagy az ortorexia, tehát a tudatos és egészséges táplálkozással való túlzott foglalkozás is gyakori jelenség.
  

Mihez is kezdhet a szülő egy kamasszal?

Mivel a kamasz egyik legnagyobb feladata a leválás és az önállósodás, nem tesz jót, ha a szülő ragaszkodik a régi bevált rutinhoz, a módszerekhez, vagy közös programokhoz. Nemcsak a kamasz, az egész család szerkezete megváltozik ilyenkor. A serdülők bioritmusa átalakul, ezért később kelnek, több igénye van az egyedüllétre vagy arra, hogy legyen egy kis privátzónája a családon, lakáson belül.

1. Olyan játékokkal, programokkal érdemes ezt támogatni, amelyek segítik a serdülők identitásának kialakulását: szerep- és társasjátékok, vagy kreatív alkotótevékenységek, amelyben kiteljesedhetnek, önkifejezése fejlődhet.

2. Még ha húzza is száját és gyakran emlékeztetni kell rá, jó ha a serdülőnek van valami feladata a ház körül, vagy takarítás, vagy mosogatás, vagy bármi más, amely kifejezetten rá vár, és ha elsőre nem is a szívesen csinálja, de érdemes a szülőnek következetesen tartania magát hozzá. Ez fent tartja a serdülő motivációját és elősegíti az érzést, hogy hasznos tagja a társadalomnak. Mert ha mindent megcsinál helyettük az ember, mindent megkapnak, amire vágynak, akkor nem érzik majd később sem, hogy nekik bármiért is meg kell dolgozni, vagy küzdenie kéne, amely motiválatlansághoz vezethet.

3. A szexuális felvilágosítás és nevelés is egy olyan feladat, amit az iskolai gyakorlat támogathat, de pozitívabb és a gyermek számára is könnyebb, ha a szüleitől hall ezekről elöszőr. Érdemes még serdülő kor előtt, 9-10 évesen már szóba hozni, mert később már a serdülő sem lesz ilyen nyitott rá, meg a kortársaitól és mindenféle erotikus tartalomból olyan téves, vagy irreális információkat szerez, amit már képtelen egy szülői beszélgetés megváltoztatni.

4. A szülő általános hozzáállása is rendkivül fontos, mert a korábbi óvó-védő attitüd a kamaszok többségénél nem működik, az elfogadás és rugalmasság válik be leginkább, amikor a szülő engedi, hogy a gyermeke hibázzon, szabadabb legyen, de mégis ott áll a háttérben egy megbízható pontként a változások tengerében.

Ha további kérdések merülnének fel:

Ingyenes konzultáció

Book Now