Gyermekkori szorongások – A stressz hatása testre és lélekre

„A szorongás eredeti célja az, hogy megóvjon minket a bajtól, de előfordulhat, és gyakran elő is fordul, hogy maga a szorongás okozza a bajt, mert olyan reakciókra sarkall, amelyek nem válnak hasznunkra.” /Kate Middleton/

Stresszes helyzeteket nap mint nap átélünk, mindenki szorong valamilyen szinten, ez az élet velejárója. A szorongás motivál minket és késztet jobb teljesítményre, ám a túlzott szorongás egészségkárosító hatással is lehet. A szorongó gyermek jó és csöndes, szófogadó és bújós, sosem okoz problémát, ezért csak legyintünk, amikor túl sokáig cumizik, vagy nem tud leszokni a körömrágásról. Szülőként nehéz eldönteni, mikor szükséges szakemberhez fordulni, ezért készült ez az összefoglaló a gyermekkori szorongás okairól, megjelenési formáiról és azokról az eszközökről, amivel bátoríthatjuk a gyermekeket.

Stressz hatásai

• Jó stressz, amit kihívásként él át az illető (Eustressz) és rossz stressz, ami szorongáshoz vezet (Distressz)

• „Üss vagy fuss reakció” – ősi válasz a veszélyhelyzetekre

• felgyorsul a szívműködés, hogy több vér jusson az izmokhoz

• felgyorsul a légzés, hogy több oxigén jusson a vérbe

• megemelkedik a vérnyomás az izmok munkáját segítendő

• emelkedik a vércukorszint

• a véreloszlás megváltozik, a nem létfontosságú szervekről a meneküléshez szükséges szervek felé áramlik

• kitágulnak a pupillák, hogy több fény jusson a szembe

• az idegrendszer éber lesz, a figyelem beszűkül

A stressz kiváltó okai

• Traumatikus események

• Egyén életének nagyobb fordulatai, eseményei

• Felgyorsult életvitellel kapcsolatos mindennapi események

• Az egyén képességeinek, énképének kihívást jelentő események

• Emberi kapcsolatokban történő változás

• Környezeti változások

A stressz következményei

Rövid ideig fennálló stresszhelyzetben (hirtelen előállt stresszhelyzet) ez hasznos is lehet, mert aktivizálódnak erőtartalékaink, fokozódik teljesítményünk, és javul a koncentráció, majd a vészhelyzet elmúltával az agy parancsot ad a mellékveséknek, hogy fokozzák az „ellenhormon”, a noradrenalin termelést is, melynek hatására csökken a feszültség, és lassan megnyugszunk. Tartós, hosszabb ideig fennálló stressz esetén azonban nem szűnik az adrenalintermelés, így energiaraktáraink előbb-utóbb kimerülnek, a stresszhormonok elpusztítják a szervezet ellenállásáért felelős védekező sejteket, és ezáltal rontják a sejtek közti kommunikációt. Ez pedig hosszú távon testi és lelki betegségekhez vezethet. Ha a test betegszik meg… Pszichoszomatikus betegségek alakulhatnak ki:

• TOROKSZORÍTÁS, ASZTMA

• GYOMORPROBLÉMÁK (gyomorfekély, reflux)

• A BÉLRENDSZER PROBLÉMÁI: Irritábilis bél szindróma (IBS), Colitis ulcerosa és Crohn betegség

• VÉRNYOMÁS, SZÍVPROBLÉMÁK (A-típusú személyiség)

• ALVÁSZAVAROK, ÁLMATLANSÁG

• KÜLÖNFÉLE FÁJDALMAK, DERÉKFÁJÁS, IZOMGÖRCSÖK

• HAJHULLÁS

• FÜLZÚGÁS (TINNITUS)

• ELHÍZÁS ÉS MÁS EVÉSZAVAROK

Ha a lélek betegszik meg… Szorongás Gyakori és természetes jelenség . Tünetei: nyugtalanság, nem valós félelmek, felfokozott lelkiállapot, fáradékonyság, ingerlékenység, alvászavar. A szorongás természetes formái a fejlődés különböző szakaszaiban:

• Csecsemőnél (6-8 hónapos kor): idegenfélelem

• Kisgyermekkorban: fóbiák

• Iskoláskorban: teljesítményszorongás

• Serdülőkorban: szociális vagy bűntudati jellegű félelmek

A szorongás kóros esetei Generalizált szorongásos zavar: hullámzó intenzitással, szinte az élet minden területére kiterjedő tartósan fennálló szorongás Pánikbetegség: szorongásos rohamok, intenzív tünetek, halálfélelem, félelem az újabb rohamtól Agorafóbia: rosszullét, félelem – zsúfolt terektől, tömegtől Szociális szorongás: rosszullét – figyelemnek kitett szituációkban, társas helyzetekben, kamaszkorban rendkívül veszélyes! Speciális fóbia: konkrét tárgytól, szituációtól, állatoktól való félelem

Specifikus gyermekkori szorongásos problémák

• Szeparációs szorongásos zavar: a gyermek fél a gondozótól történő elválástól. A tünet 2-3 éves korig természetes, de ezt követően a gyermekek már képesek belátni azt, hogy az anyától való elválás (pl. óvoda) csak ideiglenes

• Szelektív mutizmus: gyermek bizonyos személyekkel (óvoda, iskola, idegenek..) nem hajlandó szóba állni (normális beszédértés és beszédkészség mellett). Kezdete: 3-8 éves kor közötti, gyakran beszédfejlődési zavar, vagy artikulációs zavar van a háttérben, súlyos esetben beszédhelyzetekben a metakommunikáció is hiányozhat.

• Iskolafóbia: iskolás gyermekek pl.: egy betegséget követően többé nem hajlandó iskolába menni, vagy csak heves pánikreakció kíséretében vihető el oda.

Teljesítményszorongás A szabályokhoz való viszonyulás nehézségeiből, a felnőtt negatív viselkedéséből, a gyermek önminősítéséből fakad. Az iskolában általában magatartási zavarként jelentkezik, gyökerei jóval mélyebbre nyúlnak vissza. Teljesítményszorongás kiváltó okai:

• merev követelmények

• szülők határozatlansága, vagy ellentétes családi légkör,

• elhanyagolás

• elvált, vagy újházasok

• kényeztetik, megfosztják önálló cselekvéseinek sikerétől

• nem késztetik erőfeszítésre, a viselkedési mércét alacsonyra állítják

• a magas elvárások

A gyermekkori szorongás könnyen felismerhető tünetei

• számonkérésnél izgul: izzad a tenyere, kipirul vagy elsápad, nem kap levegőt, elakad a hangja, elsírja magát, rágja a körmét

• sokszor hiányzik betegség miatt

• keveset beszél

• kevés barátja van, visszahúzódó

• bátortalan, félénk

A túlzott (debilizáló) szorongás a gondolkodást is befolyásolja! Tünetei: figyelmetlenség, impulzivitás, nem válaszol a kérdésre, iskolai teljesítménye nem képességeinek megfelelő, nincs önbizalma, halogatás, negatív gondolatok, irracionális félelmek, nehezen összpontosít Mit tehet a szülő és a pedagógus gyermekkori szorongás esetén? Érzelmi intelligencia fejlesztése: kooperatív tanulási módszerek, művészetek Problémamegoldó stratégiák: szerepjátékok, dramatikus játékok, mesefeldolgozás, bábozás Relaxációs technikák: légzés szabályozása, progresszív izomrelaxáció, zenehallgatás, gyurmázás, festés, szabad mozgás és játék Önállóságra nevelés: ha a gyermek képes önállóan olyan helyzeteket megoldani, ami korábban szorongáskeltő volt számára, bátrabbá válik Erősségekre építés: a sikerélmények akkor jönnek, ha először olyasmivel próbálkozunk, ami már jól megy neki. Könnyebb (bemelegítés)- nehezebb (kihívás)- könnyebb (motiváció visszanyerése)- nehezebb (újra próbálkozás) – könnyebb (sikerélménnyel záruljon)

Ne óvjuk, ne sajnáljuk, és ne kivételezzünk vele: helyette DIFFERENCIÁLJUNK! Zéró tolerancia a csúfolódással, piszkálással szemben Beszélgessünk a gyermekekkel a mindennapokban előforduló stresszről, szorongásról, félelmekről és a lehetséges megküzdési módokról! Hívjuk fel a figyelmet az egészséges életmód fontosságára: A kevés alvás, a koffein, a rendszertelen étkezés, a túlterheltség károsan hat az agyra Higgyünk a gyermekben! – Ha mi nem hiszünk benne, hogy várjuk el, hogy ő bízzon magában? Jutalmazzuk a bátor magatartást, próbálkozást: dicséret, matrica, plusz figyelem Ismerjük meg és kezeljük saját szorongásainkat! Ne oldjuk meg a helyzeteket a gyermek helyett! – De álljunk mellette, támogassuk, csak akkor segítsünk, ha kéri. Ne foglalkozzunk a többiek előtt a szorongással! – ezzel csak tovább növeljük a félénkséget, a félelmeket. Ne szégyenítsük meg a többiek előtt. Helyette ösztönözzünk, bátorítsunk! Kérhessen “időt” a gyermek az órán. – pl. engedjük ki a mosdóba néhány percre, ha az segít. Előre közöljük a várható változásokat! – A szorongó gyermekeket nehezen érintik a hirtelen változások (pl. helyettesítés, óra-csere), fokozott stresszreakciót válthat ki belőlük. Egyértelmű utasítások, világos elvárás segíti őket a felkészülésben, teljesítésben – a szorongás miatt nem tudtak odafigyelni a kérdésre. Kérdésfeltevéskor adjunk nekik több időt a válaszra – akár 10 mp-ig is gondolkodhat a válaszon. Ha van türelmünk kivárni, rájövünk, hogy nem tudja a választ, csak hosszabb időt igényelt hozzá. Ha sürgetjük, akkor leblokkolhat, vagy szorongásos rohama lehet.

Fogadjuk el a gyermek nehézségeit! A következetesség és a kiszámíthatóság biztonságot jelent számára Dolgozzanak párban – kiscsoportban a háttérbe húzódhat. A páros munkánál neki is aktívnak kell lennie. Ezáltal több sikerélményben lehet része. Verset is szívesebben mondanak például valakivel együtt. Csökkentsük a stresszforrásokat! – Kérjük számon írásban, ha neki úgy kevésbé szorongáskeltő, vagy ne büntessük amiatt, mert nem vesz részt valamiben Legyen a teremben néhány stresszoldó eszköz! – Készíthetünk együtt stresszlabdát (lufiból, lisztből). Kiváló a buborékfújó, a színező könyv, a fitness-labda, a babzsák, a hintaszék, könyvek, zenehallgatási lehetőség (füldugóval) is Alakítsunk ki egy “nyugi-sarkot” a tanteremben, az otthonunkban – Lehet itt szőnyeg, babzsák vagy hintaszék, könyvek, játékok, színezők, gyurma, beltéri homokozó, trambulin, és zenehallgatási lehetőség. Készíttessünk “nyugi-listát” a gyerekekkel – gyűjtsön össze minden olyan tevékenységet, dolgot, ami őt lenyugtatja, kikapcsolja. Állítsuk eléjük példaként egy-egy híres ember hasonló nehézségeit! Mozoghassanak sokat! A gyermek temperamentumától is függ, hogy mennyire érzékeny, hajlamos a szorongásra, így nehéz eldönteni, mikor van szükség szakemberre. Sokféle tünete lehet a gyermekkori szorongásnak, de azokra figyeljünk oda szülőként, amik korábban nem álltak fenn, és két-három hónap után sem enyhülnek! Ne halogassuk, ne várjunk éveket, vigyük őt szakemberhez, hiszen minél hamarabb részesül megfelelő megsegítésben, a gyermek annál könnyebben kezeli majd később a hasonló problémákat és annál jobb prognózis várható a terápia folyamán.